A nagy földrajzi felfedezések elindulásának okai:

 - Nyugat-Európa már nem tudta élelemmel ellátni népességét, így egyre több mezőgazdasági terméket importált kelet-Európa országaiból. 
- A kereskedelmi forgalom eredménye lett, hogy Európa ezüst-és aranybányái nem tudták fedezni a szükségletet, így arany-éhség alakult ki.
 - A török birodalom elvágta Európa és a Kelet közötti kereskedelmi útvonalakat. 
- Megnövekedett a kereslet a távolkeleti fűszerek és luxuscikkek iránt. 
- a 16. század végére az európai nemesfémbányák kimerülnek. 
- technikai lehetőségek: - spanyolok, portugálok elsajátították a fejlett arab hajózási technikákat. 
 - új hajótípus : caravella 
 - kormánylapát kifejlesztése - térképészeti ismeretek fejgődése 
 - a Föld gömbölyű 
 - a fejlődő gazdaságnak és kereskedelemnek megnőtt a nemesfémpénz-igénye 
- a luxuscikkek, fűszerek keleti kereskedelme kiszippantotta az aranyat és azüstöt Európából. - A belső kereskedelem az uralmakon belül történt, de mivel a mezőgazdaság fejlődött, megnövekedett a termelés, nőtt a kiskereskedelem, melynek közvetítő pénzre volt szüksége. A pénzveréshez arany, és ezüst kellett. 
- Nem csupán új területek meghódítását jelentette. Átalakította egész Európa gazdasági, társadalmi, államszervezeti és kulturális civilizációját. 
- Előidézte az amerikai kontinensen virágzó civilizációk bukását (inka, maya és azték).

A Caravella jellegzetes felfedezőhajó volt

A gyarmatosítás hosszú távú hatásai az amerikai kontinensen

A francia, brit és spanyol gyarmatosítók nagy hatással voltak azokra a területekre,

amit meghódítottak.

Főként a kultúra, a vallás és a gazdaság területén.

A spanyol hatás még mindig látható Latin-Amerikában, és az brit és a francia hatás pedig

észak Amerikában.

A legfontosabb, hogy a gyarmatosítás lehetővé tette a kereszténység terjedését ott, ahol még soha nem hallottak Jézus krisztusról.

Tény, hogy ezen a földön ma keresztény nemzetek találhatók.

Sok területet erőszakkal foglaltak el, ilyen volt pl. a spanyol invázió Dél-Amerikában. Az indíték sokszor a kereskedelem volt. A Brit Birodalom fő célja Ázsiában is a kereskedelem volt, Viktória királynő uralkodása alatt alakult meg a Kelet-Indiai kereskedelmi Társaság. Egy másik példa a szőrmekereskedelem Kanadában.

Nagyban vonzotta az embereket az aranyban gazdag föld Amerikában.

További cél volt az evangélium terjesztése.

Az aztékok abban az időben bálványimádást gyakoroltak, melynek során emberáldozatokat

mutattak be.

 A telepesek hitték, hogy a zsoltár szavai ide vonatkoznak:

"Felmagasztaltatott az Úr minden pogány nép fölött " (Zsolt 113,4)  és ezek az igék is:

 ."..lesztek nekem tanúim.....a földnek mind végső határáig."(Apcsel1,8).

Az első gyarmatosítási kísérlet nem sikerült, mert a hajó a tengerbe veszett.

A brit telepesek (puritánok) egy csoportja a Mayflower nevű hajón érkezett az Újvilágba.

Plymouth városából indultak útnak.

A hosszú, és viszontagságos út után kikötöttek. Észak-Amerikában.

Az első tél igen kemény volt, sokan meghaltak az élelem hiánya és a nagy hideg miatt.

A telepesek célja többek között a vallásszabadság és gazdasági okok voltak.

Több kolónia jött létre:

Plymouth kolónia

Rhode Island kolónia

Massachusetts Bay Kolónia

A felfedezések egyéb hatásai

Kereskedelem

A kereskedelmi úthálózatok átrendeződtek, az Atlanti- és Indiai-óceán útvonalain és az északi tengereken is már jóval nagyobb árutömegek  hajóznak. A gazdasági kapcsolatokat Európa uralja, élén Spanyolországgal és Portugáliával. Európa a behozatal révén nemesfém-bőséget élvez, ezért visszaesett a vert pénz értéke. A megdrágult mezőgazdasági termékek fölértékelődését egyéb ok is magyarázza. Jelentősen megnőtt Európa népessége és nagyobb lett az élelmiszerigény. Sok országban az iparfejlesztéssel próbálnak talpon maradni. A céhek azonban már nem tudják kiszolgálni a megnövekedett igényeket, így manufaktúrákat alakítanak.

A rabszolga kereskedelem körforgása

A gyarmatokról Európába áramlanak az ültetvények termékei, és meghonosodott például a paradicsom, a paprika, a kukorica, a dohány és a burgonya. A gazdaságokba beáramló óri ási mennyiségű nemesfém csökkentette a pénz értékét. Egyre bővül a kereslet, ami szintén felverte az árakat, mivel nőtt a népesség, és a gyarmatokra iparcikkeket (textíliákat, szerszámokat, fegyvereket) exportálnak. A rabszolga-kereskedelem sajátos körforgást alakított ki: Amerikából cukrot szállítanak Európába, onnan az ebből készült alkoholt Afrikába szállítják, ahol a rabszolga-kereskedelemmel foglalkozó törzsektől vagy az araboktól alkoholért rabszolgákat vásárolnak. Őket átszállítják Amerikába, hogy az ültetvényeken cukrot és egyéb gyarmatárukat termeljenek. A különleges termékek ára magasabb lett, ilyen például a fűszerek,a selyem, tea, és a kávé, amik luxuscikknek számítottak.

A centrumváltás folyamata

A felfedezések talán legnagyobb hatása a centrumváltás . Ezen folyamat során a gazdasági élet központja áthelyeződött az Atlanti-óceán térségére: új kikötővárosok emelkedtek (Lisszabon, Amszterdam, London, La Rochelle, Nantes), fokozatosan visszaszorul a levantei kereskedelem, a Kelet-Közép-Európa államai élelmiszerszállítóként csatlakoztak a kialakuló világkereskedelemhez. Ennek oka az, hogy nyugaton megnőtt az élelmiszer iránti kereslet (cserébe iparcikkeket szállítanak a korábbi Hanza-útvonalon), és az árak is emelkedtek. Akik közel vannak a hatalomhoz, politikai hatalomhoz és haszonhoz juthatnak.

Bennszülöttektől

A majákat nagy műveltség, gazdag művészeti értékek, fejlett matematikai és csillagászati ismeretek jellemezik. Húszas számrendszert használnak, tőlük származnak a fokok, a naptár beosztása, pontosan meg tudják határozni a napév és holdhónapok váltakozását.Az aztékok intenzív földművelést folytattak, a mocsarakban „úszókerteket” (mesterséges szigeteket) alakítottak ki, így évente többször is be tudták takarítani a termést. Jellemző növényeik a kukorica, a bab, a tök, a paradicsom, a kakaó, a gyapot, a dohány. A ránk maradt források sokszínű kézműiparról, építészetről, élénk kereskedelemről és megtervezett városokról tanúskodnak.

Gyarmatosított területek

Az első hódításokat a portugálok és a spanyolok indították. A pápa által jóváhagyott 1494-es tordesillasi szerződésben a két királyság az egész Európán kívüli világot felosztották egymás között. A Dél-Amerikán keresztül menő határtól nyugatra a Spanyol királyság gyors területszerzésbe kezdett. 
Megdöntve az azték és az inka, irányítása alá vonta Dél- és Mexikóval együtt Közép-Amerika jelentős részét a 16. század közepére, ami mellé pár korábbi karibi hódítás is társult. Eközben a portugálok uralmuk alá hajtották Kelet-Amerika jelentős részét, elnevezve ezt Braziliának.

Más európai nemzetek hamarosan megkérdőjelezték Tordesillasi egyezményt, melyről velük nem tárgyaltak. Anglia és Franciaország szintén kísérletet tettek a 16. században gyarmatok létrehozására, de nem jártak sikerrel. Ám a következő századra már e két királyság és mellettük Dánia is tartós kolóniákat építettek ki. Ezek egy része a spanyolok által már meghódított vagy járványokban elnéptelenedett karibi szigeteken volt, míg mások Észak Amerika keleti partvidékén, mely Floridától északra nem tartozott Spanyolországhoz.

Észak-Amerikában Spanyol Florida, az angol Virginia és Új Anglia, a francia Acadia és Kanada (Új Franciaország), a svéd Új Svédország, és a holland Új Hollandia gyarmatok alakultak. A 18. században a Dánia-Norvégia felújította az egykori grönlandi gyarmatokat, míg az Orosz birodalom megvetette az lábát Alaszkában.

16. századi nagy felfedezések térképe

Amerigo Vespucci

született  1452 márc. 9., és 1512 febr. 22.-én halt meg.Sevillában abba a nagy olasz kereskedelmi házba került (1490), amely Kolumbusz második és harmadik utazásának fölszerelésével volt megbízva.Kolumbus-szal személyesen megismerkedvén, az új föld megismerésére isvágyakozott. 1499-ben az Alonzo de Hojeda expedicióval Szurinambament, honnan a következő év nyarán tért vissza Spanyolországba. Azutánportugál szolgálatba lépett s valószínűen elkísérte Yanez Pinzontbraziliai utjára. Ugyancsak portugál hajókon még két utat tettAmerikába, mely alkalommal a braziliai partokat a Cananea- fokigátkutatta. Kolumbus közbenjárására ismét spanyol szolgálatba lépett1505-ben, s megkapta a spanyol polgárjogot. Állítólag még egy negyedikutazást is tett Amerikába 1507-ben. Humboldt S. kimutatta, hogy az -Újvilág-nak- Amerika elnevezése nem őtőle, hanem Waldseemüller Mártonnyomdásztól származik. Ez ugyanis Hylaconaylus álnév alatt közölte A.utazásainak leírását a közkedvelt -Cosmographice introductio etc.-című műben (mely St. Diében, Lotharingiában jelent meg 1507.) s az újföldrésznek elnevezésére az Amerika nevet ajánlotta benne.

Vespucci hajója

Fradinánd Magellán élete

Valamikor az 1480-as években született Portugáliában. Ifjúként mivel nemesi családból származott Leonora királynő apródjaként szolgált majd. az 1505-ös hadjáratban, mint egyszerű harcos volt jelen, ezek voltak tanuló évei: vitorlát bontott, szivattyúzott, harcolt. Több győztes csatában jelen volt, valamennyiben pedig kulcsfontosságú szerepet töltöttbe.

1513-ban viszont a Marokkó elleni szárazföldi expedíció során a térde megsérült és lesántult, majd csalással vádolták, de nem indítottak eljárást. Manueltől az akkori királytó nem kapott engedélyt a hódításokra. Egy évet a térképek és kutatások, akkori felfedezések vizsgálatára szánt. Tudta hogy valahol kell lennie egy átjárónak az újkontinens déli részén, csak még senki sem talált rá. Mivel a Portugál király elutasította a Spanyolokhoz fordult segítségül. Elvett egy nőt feleségül aki szintén portugál származású volt. 1528-ban mikor már azt hitte itt sem fogja senki támogatni és a király nem bocsájt rendelkezésére flottát, váratlanul Fonseca bíbornok állt mellém és így az öt hajóból álló flottával 1519 szeptember 20-án hajnalban útnak indulhatott. A felderítő expedíción többször meg kellet állniuk kényszer pihenőre, volt hogy a tél miatt de sajnos egy hajót is elveszített a San Julian-öbölben, ahol lázadást is szítottak ellene. Ezt megtorolva folytatta útját mígnem elérte azt az átjárót mejen keresztül átjutott a Csendes óceánra. Sok volt az áldozato szám mert az út kíméletlen volt, ráadású a  legnagyobb hajóm San Antonion nem tért vissza, megszökött.

 Magellán sajnos életét vesztette 1521 Április 27-én, a Fülöp szigeteken és addigra egyetlen rokona sem maradt.A legénységnek viszont a földet megkerülve az utjuk ezezl véget ért. 1522 Szeptember 6-án partot értek Gualdalquvir San Lucar de Barrameda mellet. Magellánbül csak egy okmányt hagytak az utókornak, és a szorosnak az elnevezését.