Sir Francis Drake élete, munkássága

Helyettes admirális, angol tengerész, navigátor felfedező és kalóz, politikus voltam I. Erzsébet angol királynő idejében

1540- körül születtem 11 testvérem közül én voltam a legidősebb. A katolikos felkelés miatt menekülnünk kellet, és egy bárkán kaptunk menedéket. 13éves koromban beálltam hajóinasnak., a kapitány halála után rám hagyta a hajót, amit én 23éves koromban eladtam. Így beléptem egy gazdag plymouth-i kereskedőcsalád, Hawkinsonok flottájába, amely az Újvilágba árut és rabszolgát szállított. A második utam során  SAn Jua de Ulua mexikói kikötőben megtámadták a legénységet, én Hawkins-szal együtt elmenekültem a Judith nevű hajón, de a spanyolokról szerzett tapasztalataim egy életre szóló borzasztó élményként kísértek. Angliába érve figyelt fel rám a királynő.

1577-ben Erzsébet királynő a spanyolok ellen expedícióra küldöt. November 15-én felszedtük a horgonyt és útnak indultunk, de viharos tenger miatt hamar ki kellet kötnünk. Később csatlakozott hozzánk Nuno de Silva kapitány, aki nagy segítség volt mert nagyobb volt az ismerete.  Dél-Amerika partjai mentén észak felé vettük utunkat és megtámadtunk a spanyol kikötőket, lövettük a településeket. Néhány spanyol hajót elfoglalunk, s a legénységtől pontosabb információkat szerzett. Egy alkalommal egy perui kincsszállító hajót fogotunk el, amely 25 000 peso tiszta aranyat jelentett (mai értékben kb. £ 7 millió). Lima közelében szintén felfedezetümk egy új hajót, a Cacafuefo-t, amely Panama felé hajózott. Hosszas üldözés után utolértük, s tulajdonba vettük. Ez volt a leggazdagabb zsákmány: 34 kg aranyat, arany keresztet, ékszert, 13 láda fémlemezt és 23 tonna ezüstöt találtunk.

Az Újvilágban kiraboltuk Santo Domingo-t és Cartagena-t. Visszafelé jövet felgyújtotuk a spanyol San Augustine (Florida) erődöt. Ezek az események felbátorították II. Fülöpöt, hogy tervbe vegye Anglia megszállását. Megelőzvén a támadást Cádiz és La Coruna kikötőkbe hajózotunk és megsemmisítetünk 37 katonai és kereskedelmi hajót. Ez a támadás legalább egy évvel késleltette a spanyol támadást. Az elkövetkezendő hónapokban ellenőrzésem alatt tartottam az Ibériai partokat Losbon és Cape St. Vincent között, s megsemmisítettem a spanyol ellátmányokat, becslésem szerint 1600-1700 tonna rakományt. Helyettes admirálisom (Lord Howard of Effingham alatt) volt az angol flottának, mikor 1588-ban a spanyolok megkísérelték megszállni Angliát és az egyesült spanyol-portugál flottát küldték az ország ellen. Megtámadtam s elfoglalta Rosario vitorlást Pedro de Valdés admirálissal a fedélzetén. Ismert volt, hogy a hajó a spanyol hadsereg pénzszállítmányát vitte. A hajó megsemmisítése a flotta felbomlását jelentette.

eznkívül én voltam az első kapitány aki élve meg kerülte a földet és a sors fintora de ugyan ott San Julian-öblében ellenem is lázadtak, Magellántól tanulva levertem a lázadást.

 Folytattam kalandozásaim. 1595-ben a Spanyol-Amerika ellen komoly vereséget szenvedtem San Juan-nál. A spanyol lövészek az El Morro kastélyból ágyúval lőtték vezérhajóm, eltaláltak, de túlélte. 1596-ban 56 éves koromban vérhasban hunytam el Puerto Bello partjainál (ma Panama). A tengerbe temettek el.

Kolumbusz Kristóf

Christoforo colombo, magyarul Kolubusz Kristóf Genovában, Itáliában született. A- régebben- portugál és spanyol korona szolgálatában álló hajós fedezte fel az Új világot 1492-ben. Ő volt a második olyan ember- feltételezhetően- aki egy europai kolónia kapitányként eljutott az Americano Vespucciról elnevezett földrészre. 1476-ban hajózott ki először az óceánra de kalóztámadás miatt Portugáliába vetődött ki és ott élt az azt követő 1ö évben. 1478-ban fia született, majd 85-ben meghal a felesége, valószínűleg ez inspirálta arra, hogy a spanyol uralkodótólegyfajta vízumot kérjen, vagyis engedélyt kérjen arra, hogy elhajózzon Indiába. Három hajót kapott a királytól amivel megkezte hódításait. Összesen három útra indult, amelyen felfedezte Kuba szigetét, elhajózott közép-Amerika mellett és egy új népcsoportot fedezett fel, az ő általa elnevezett Indiánokat. Az utolsó éveiben Sevillában tartózkodott, beteg volt. Az admirális 1506-ban meghalt.